Az oktatás az ország sikerének a záloga. Közhelyesnek hangzik, de még egyéni szinten is jól bizonyítható a mondat igazságtartalma. A felsőfokú végzettségűek mindössze 4%-a nem talál munkát, a középfokú végzettségűek esetében ez 10%, de a sokkoló adat a középfokú papírral nem rendelkezőknél jelentkezik: közülük minden negyedik (23%) munkanélküli (forrás: OECD). Ez utóbbi a fejlett világban az egyik legrosszabb mutató.

Ráadásul Magyarországon extrémen igaz, hogy a tanulás kifizetődik. Egy diplomás több, mint kétszer annyit keres, mint egy középfokú papírral rendelkező, és háromszor annyit, mint egy középfokkal sem bíró személy. Vagyis az oktatás hozzásegít az elhelyezkedéshez és a magasabb jövedelemhez is.

Ebben a helyzetben nyilván azt várnánk, hogy az állam számára kiemelt jelentőségű az oktatás, és ez kellő súllyal meg is jelenik a költségvetésben. Sajnos nem ez a helyzet. Magyarország az utolsó az OECD-ben az oktatásra fordított pénzeket tekintve: míg mi a GDP 4,6%-át költjük erre, addig a fejlett országok jóval többet, 6,3%-ot. És hogy az oktatásnak mi a súlya a költségvetésben? Míg az OECD egészében az államok a büdzséjük nyolcadát erre fordítják (13%), mi csak a tizedét (9,8%). Ezzel szintén a lista alján vagyunk, ráadásul a trend is negatív.

E számok alapján kedvünk lenne beállni a sorba, és több pénzt követelni az oktatásnak, ugyanis azt gondoljuk, hogy az ország jövője szempontjából kritikus, hogy a költségvetés jelenleginél nagyobb részét fordítsuk oktatásra.

Bár a százalékos különbségek kicsinek tűnnek, ha az eddigi 10-ről 11 százalékra emelkedne az oktatás súlya a büdzsében (ami összhangban van az EU-átlaggal), az hozzávetőleg 170 milliárd forint pluszforrást jelentene éves szinten. Igen, ez azt feltételezi, hogy más területeken ennyivel csökkenteni kell a kiadásokat.

Az eredmény? Jobban fizetett és megbecsült tanárok, akik ezáltal nagyobb lelkesedéssel végzik a munkájukat, illetve jobban felszerelt és színvonalasabb iskolák – végeredményben diákok, akik szívesebben tanulnak tovább, és később jobb esélyekkel lépnek ki a munkaerő-piacra.

Egy következő lépésben viszont azt vizsgáljuk, hogy a meglévő forrásokat hogyan lehet ésszerűbben hasznosítani.

FRISSÍTÉS: az adatok forrása az OECD Education at a Glance 2013 című kiadvány (http://www.oecd.org/edu/eag2013%20(eng)--FINAL%2020%20June%202013.pdf).