Vannak országok, ahol már a minimálbér szükségességéről is vita folyik (pl. Németországban az új kormány fogja bevezetni az országosan érvényes minimálbért). Vannak neves közgazdászok, akik úgy érvelnek, hogy a minimálbér szintjétől függően vagy káros, vagy felesleges. A szakértők többsége szerint azonban egy helyesen beállított szintű minimálbér segíti az alacsony jövedelműeket, és nincs számottevő negatív hatása a foglalkoztatottságra.

Magyarországon amellett, hogy a minimálbér teljesen beépült a gazdaságba, nagyon fontos az adózás szempontjából is, ugyanis sokkal többen vannak minimálbérre vagy akörül bejelentve, mint ahányan valójában annyit keresnek. Így ha emelkedik a minimálbér, akkor a „fiktív” minimálbéresek után több adó- és járulékbevétel keletkezik. Ugyanakkor a „tényleges” minimálbéresek esetén ilyenkor a cégek átgondolják, hogy a megemelkedett költségeket kitermeli-e az adott alkalmazott, és ha nem, akkor leépítik az illetőt.

Miután egy minimálbér-emelés meglehetősen népszerű és jól eladható intézkedés, ezért a politikusok gyakran élnek vele, különösen Magyarországon. Márpedig nemzetközi összevetésben jelenleg meglehetősen magas a minimálbér: a mediánjövedelem 54%-a hazánkban, szemben a többi OECD-országban általában jellemző 40-48 százalékkal. Az Egyesült Államokban, vagy a velünk összehasonlítható Csehországban még ennél is alacsonyabb (lásd ábra).

Közgazdászok kimutatták, hogy a francia minimálbér káros szinten van, vagyis jelentős azok száma, akik azért nem találnak munkát, mert az általuk előállított érték nem elégséges a cégeknek.

Ha túl magas szinten van a minimálbér, az elsősorban az alacsony képzettségűeket, különösen a fiatalokat érinti hátrányosan. Márpedig a fiatalok munkanélkülisége Magyarországon súlyos és ritkán érintett probléma: a munkát kereső 15-24 évesek 28%-a nem dolgozik, szemben az OECD-átlag 16%-kal. 

Hogy ezt elkerüljük Magyarországon, azt javasoljuk, hogy a minimálbér meghatározása ne a kormány által történjen, hanem egy programozott képlet révén, amely a minimálbér szintjét a mediánjövedelem függvényében határozza meg. A képletet egy független, hazai és külföldi szakértőkből álló csoport definiálná, és 2-3 évenként felülvizsgálná. Emellett a rosszabb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára (pl. alacsony képzettségűek, fiatalok, hátrányos régiók) egy alacsonyabb szinten meghatározott minimálbér lenne érvényes.

Az eredmény? Ha nőnek a jövedelmek, nő a minimálbér is, úgy, hogy közben a lehető legkevesebb ember szorul ki feleslegesen a munkerő-piacról.